Tegnap felszálltam a metróra. Leültem, szemben egy kislány, sírt.
Mi történhetett?

A kislány valóban kislány olyan óvódáskorú lehetett. Az anyukájával volt.
Az anyukája kérdezte:
– Mi a baj? mi történt?

A kis copfos, hüppögve:
– Elveszett, elhagytam a Borcsát , most mi lesz vele?
A kislány mellett ülő fiatal ember kérdezi:
– Ki az a Borcsa?
Kislány:
– Hát nem tudod? A Borcsa a macim.Most elment, itt hagyott! Hogyan fogok aludni egyedül?
Az anyuka:
– Láttam amikor felszálltunk még a kezedben volt. Itt kell lennie valahol.

Az egész szerelvényben mindenki Borcsát keresi.
Az ajtónál valaki felkiált
– Itt! Itt van.
Kézről-kézre adják a macit.

Borcsa hazakerült. A kislány már a könnyein keresztül kacag és magához szorítja a hűtlen macit.
Mindenki megértően mosolyog és még a lökdösődés is alábbhagy.

No votes yet.
Please wait...

Pin It on Pinterest

Share This