Én mindig is egyfajta közhelynek tartottam azt a mondatot, hogy így kerek a világ. Valahogy nem értettem, honnan jön. A Föld köztudottan nem kerek, hanem geoid alakú, abban pedig biztos voltam, hogy az univerzum nem ér véget egy meghatározott hosszúságú rádium végén. Még csak azt sem tudni, hogy hol van a kör középpontja.

Aztán egyszer csak megvilágosodtam.

Egyik jó barátom egy betegség miatt hosszan kimaradt az iskolából, és mintha minden megváltozott volna. Én nem a megszokott zenéimet hallgattam, a tanárok békén hagytak minket, de még mintha a Föld is rossz irányba forgott volna. Ő pedig nem volt ott reggelente, hogy bugyuta mosollyal az arcán köszöntsön. Végül egyik történelem órán, mikor a tanár épp azt magyarázta, hogy az ókori kínaikat abban hittek, hogy a megvilágosodás olyan, mintha fejbevágnának, a padtársam nyújtózkodás közben tarkón csapott. És akkor rájöttem.

Az, hogy Ray nem traktált reggelente a hülyeségeivel, kizökkentett a ritmusomból. De mikor Ray végre visszatért, és ott volt reggelente, hogy lyukat dumáljon a hasamba, valahogy minden rendbe jött.

Így volt kerek a világ. Hogy ő is ott volt mellettem.

http://fiokbelitortenetek.blogspot.hu/

Rating: 1.0. From 1 vote.
Please wait...

Pin It on Pinterest

Share This